Pali papánál találkoztunk Krisztiánnal is. Ő egyre aranyosabban közeledik a kis Mirkóhoz. Egyáltalán nem hagyja hidegen, rögtön feltűnt neki, hogy ez valami kis élőlény lehet. Nagyon aranyosan tömködi a cumit a szájába és simogatja. Soha nem bántotta még sehogyan. Itt egy nagyon tündéri kép nagypapáról a kisunokákkal. A nagy már nem fér az ölébe :)
Aztán a hónap elején Andreával kiegészülve a família az arborétumba látogatott. Mármint az Alcsútiba. Kellemeset sétáltunk, bár egy kissé alulöltöztünk. Végre sikerült összefutnunk Ferivel, aki gyanús, hogy annak ellenére, hogy mennyi energiát fektetett abba, hogy jól sikerüljön a lagzink, nem pontosan emlékezett ránk. Mindenestre örült az utódnak és azt mondta, hogy azt ugyan nem mondja, hogy szívesen segít a következő alkalommal is (mármint ha esküvőről lenne szó), de örül, hogy találkoztunk.
Másnap Heniék jöttek végre látogatóba, nagyon örültünk nekik és jól éreztük magunkat. Misi nagyon tündéri kissrác.
A hónap közepe táján aztán ismét Pali papáéknál vendégeskedtünk, ott készültek ezek a kedvenc fotók az akkor még új kedvenc body-ban.
Ha már így kiöltöztünk, ellátogattunk a Camponába :) És ezeken a képeken látható először, hogy Mirkó szánt szándékkal mutogat. Ez a mutogatás rendkívüli mértékben felfejlődött a későbbiekben. Ezidőtájt akkor használta, ha valami nagyon lázba hozta és nem várt semmiféle reakciót. Később (november-december) ata-ata felszólítást alkalmazott, hogy megnevezzük a mutatott tárgyat. Azt gondoltuk, hogy ez az általunk oly sokszor emlegetett "Ott a ..." általa átalakított változata. Aztán tovább fokozta, hogy láthatóan egyre kisebb részletekre mutogatott, végül pedig képessé vált egyszerre két dolog mutogatására is. Gyakorlatilag folyton mutogat, ha nem itthon vagyunk. A hipermarketet két feltartott kézzel járja végig. Nem tudom, mit gondolhatnak róla, de mi rettenetesen élvezzük, hogy ilyen érdeklődő :)
Október közepén aztán beköszöntött a rosszidő. Itt most egy kamufotó következik, nem a photoshop, de a véletlen nagyban közrejátszhatott, hogy ilyen derűs és tündéri fotó látható overallban Pindiről. Az elején nagyon utálta ezt a viseletet, most már kezdi megszokni, de az öltözködés még mindmáig felháborítja.
24-én meglátogattuk a kecskeméti nagyszülőket, akikkel a Három Gúnárban ebédeltünk. Mirkónak nagyon tetszett az étlap.
Hazafelé aztán nagyot aludt az immár kényelmes babaülésében. A fotón figyelmet érdemelnek a gyöngyházpúderes szemek:)
Azt végképp nem tudom, hogy hogy volt erőnk másnap a Martonvásári Arborétumba menni, de ez történt. Mármint úgy értem, hogy így leírva kicsit zsúfoltnak tűnik a hónap, amíg dolgoztam töredék ennyi szociális életet éltem :) Mirkó új elemmel lepett meg minket, elkezdte rángatni a kabátunkat, ha a figyelmünkre vágyott :)
Hopp és most látom csak a fotók között, hogy még Vikiéket is meglátogattuk, Kornél testvérének születése előtt:
Ezen kívül október utolsó napjaiban jártunk Éviéknél, aki Márkó új, webdizájner kolléganője. Az első napjai egyikén Márkó asztalán meglátta Márkó és Mirkó közös képét és mondta, hogy "milyen aranyos, hogy hívják?". Erősen elcsodálkozott, mikor meghallotta a nevet, mert az ő kétéves kisfiát is Mirkónak hívják és még soha de soha nem találkozott senkivel, akinek ez lenne a neve. Elképesztő véletlen, szinte teljesen valószerűtlen. Mirkó ilyen mágikus név, úgy látszik. Zsu barátnőm - Petykó anyukája - életében szerepelt szintén egy ilyen furcsa névegyezés, amikoris a barátnője és az ő hapsiját is Mirkónak hívták. Szóval elég misztikus a dolog. Évi összeszedett pár dolgot, ami Mirkónak már nem kell, hogy hátha jól jön még Mirkónak:) Köztük volt Cujo, a robotkutya, meg még jó néhány sípoló, zenélő, őrjöngő játék. Most már kezdem érteni, hogy miért akart megszabadulni tőlük :) Nagyon örültünk nekik, mert megátalkodott játékgyűjtők vagyunk, nem mintha azt feltételeznénk, hogy ezek nélkül retardált lesz a gyerek, hanem egyszerűen jó szórakozás a sok-sok játék. Amikor elmentünk a cuccokért, akkor készült néhány közös fotó Mirkókról. Két teljesen különböző karakter, de mindketten gyönyörűségesek. Remélem, ők is túlteszik magukat lassan a névbitorláson, látva, hogy Mirkó is méltó a Mirkó névre :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése