Városban kirándulunk

Mielőtt Mirkó megszületett, kicsit tartottam tőle, hogy hiányolni fogom a városi létet, hiszen imádom Budapestet és majdnem mindent, ami velejár. Most azonban kicsit változott a helyzet. Az Oktogonon van a munkahelyem, és amikor bemegyünk Mirkivel, teljesen másként látom a helyzetet, mint korábban. Felvillanyoz a sok ember, látnivaló, érdekesség, de ugyanakkor a korábbinál sokkal inkább szemet szúrnak a szerencsétlen sorsú hajléktalanok, a pisi-kaki a kapualjakban, a kutyaszar, a szagok és bűzök, meg minden olyasmi, ami a városi lét kicsit kellemetlenebb velejárója. Bár nagyon örülnék, ha Mirkó is kedvelné később Budapestet, de azért jelen pillanatban hálás vagyok, hogy nem ide kell levinnem nap mint nap sétálni. Amúgy rettentő izgalmas vele újrafelfedezni a várost, hiszen mindent mesélek neki, hogy mi micsoda, így szinte képzett budapesti idegenvezetőnek érezhetem magam. Persze a legizgalmasabbak a villamosok, a földalatti, a buszok és a játszóterek... Körülbelül hetente-kéthetente turnézunk a városban, ez a mennyiség isteni számunkra. Ilyenkor a Mama vagy a Papa munkahelyére is betérünk, ahol Mirkó büszkén feszít a rajongók körében:) Tegnap épp egy könyvesboltban aludt el és ilyen gyönyörű volt: