Etyeken / Kezeslábos

Idén végre itthon ülő kismamaként sikerült eljutnunk a szomszéd falu méltán híres fesztiváljára. Kicsit aggódtam, hogy Mirkó mit szól majd a koncertekhez, de nagyon élvezte, különösen Bognár Szilviától és zenekarától jött lázba :) Nagyot sétáltunk, a végére egész sötét és hideg lett, de szerencsére gyorsan hazajutottunk. Pindi ezeken a képeken látható utoljára rugdalózóban, mint kültéri viseletben, mert ezidőtájt kezdtük elkülöníteni az éjszakai és a nappali rucit, miután a húgomékkal összefutottunk valamelyik hipermarketben és kiröhögtek minket, hogy pizsamában hordjuk a gyereket :)

Babahordozás

Mirkót nem sokat hordtuk kendőben, hordozóban, kenguruban. Kendőbe egyszer-kétszer betettem, és bár voltam terhesen oktatáson, mégsem éreztem teljesen biztonságosnak, mert mindig kioldódott valamennyire és egyre lejjebb lógott rajtam Mirki, ami nem volt jó érzés. Egyébként párszor felcsatoltam, amint említettem, és ő általában szerette a dolgot, nagyokat aludt benne még kis kukac korában.



Aztán örököltem húgomtól kengurut, azt párszor használtuk, például városi sétához meg palacsintasütéshez :) Sajnos rendeltem is egy nagyon csinos háti hordozót, de ez feleslegesnek bizonyult. A terv az volt, hogy kiránduláshoz apukája fogja ilyen módon cipelni, szóval erre lehet, hogy még sor fog kerülni...


Mirkó fő közlekedési eszköze a Graco típusú babakocsija volt, aminek a hordozórészét nem kedveltük igazán, de jó szolgálatot tett, mert autósülésként is alkalmazható. Elvileg amíg a gyerek nem ül, nem nagyon szabad felültetni a babakocsiban sem, de Mirkónál ez az elv nem annyira működött, mert egyszerűen nem volt hajlandó a kocsiban feküdni már nyáron sem, hisztériázott, ha lefektettük.


Nagyon bevált még egy Henitől örökölt kisszék, amit itthon ücsörgésre használtunk, illetve a lusta babysitter - Levi - remek ötlete, hogy a mosógépben forgó ruhák a székben ülve hosszú időre lenyűgözik.

A gyerek helye

Szegény, miután az ágyról a földön landolt (pedig tényleg csak 30 mp-re hagytam magára, amíg a darált húst a hűtőbe raktam :) nem lakhatott többé az ágyon, ami egészen eddig teljesen komfortosan szolgálta. Az izgőmozgó automata többé nem volt kis csomagként pakolható... Orsiéknál is a földön, igaz, ott habtapi szőnyegen lakott a gyerek ebben az életkorban. Mi kialakítottunk neki egy játszószőnyeget, ami plédekből és szőnyegekből áll. Ez nagyon sokat lendít a mozgásfejlődésén, hiszen teljesen szabadon mocoroghat rajta, sőt le is mászhat róla. Van ugyan járókánk, de az inkább vész esetére, mert nem nagyon szeret benne lenni és én sem nagyon szeretem, ha benne van. A lakás amúgy széles, tág terekkel rendelkezik és kevés könyvespolccal és bútorral. Na nem azért, mert nincsenek könyveink, hanem mert nem a lenti részben tároljuk őket :) Így összességében meglehetősen gyerekbarát, de ezt még csak most kezdjük tesztelni:)
Az első képen a játékbirodalom szélén nyugovóra tért uralkodót láthatjuk, a másodikon pedig éppen szolidan őrjöng.

Mirki először az Állatkertben

Már terhesen terveztem, hogy elmegyek az Állatkertbe, mert nagyon szeretem és jó régen voltam. Nagyon kedves szabadkai barátaink minden évben idelátogatnak a Forma-1-re, és a lányok- az egyik és az anyuka -, akiket nem érdekel az autóverseny, egész nap az Állatkertben lebzselnek és teli élményekkel érnek haza. A Pillangóházat még egyáltalán nem láttam, pedig nagyon kedvelem a lepkéket. Sajnos most sem sikerült megtekintenünk, mert kissé későn értünk oda, mert az az Állatkert zárása előtt bezárja kapuit, ami nem túl jófej dolog. Pindi nem pontosan értett minden állatot, főleg a nagyon nagyok és az aprócskák hozták lázba. A mozdulatlanul fekvő oroszlánokat nem igazán vette például észre. Az oroszlánok bemutatását amúgy is kicsit elcseszték az emlékeimben élő sziklás barlangos témához képest...

Mirkó és az étkek

A nagyszülők már bevoltak sózva, hogy mikor eszik már a gyerek, hiszen ők még úgy tanulták, hogy néhány hetesen kekszes-almás pürével érdemes dúsítani az anyatejes táplálást. Kissé hitetlenkedtek, hogy csupán anyatejen is képes gyarapodni a gyerek, apukám vendégségben büszkén mutogatta, hogy milyen kis vasgyúró, pedig még "csak" anyatejet kap.

Így az első anyai kanalak után, természetesen velük bővült az etetők köre.


És egy gyönyörű video a nagy kedvenc, a cékla első fogyasztásáról:

Az átfordulás és a terasz

Életünk neuralgikus pontja volt a 2009-es évben az épülő teraszunk. A fővállalkozó elképesztő ténykedése ellenére őszre nagyjából használható állapotba került, bár az áprilisi kezdés után abban reménykedtünk, hogy a névnapomon már ott vacsorázhatunk:) Soha, de soha nem lehetséges egy építkezés időigényét túlbecsülni. A dolgon nem sokat lendített, hogy a burkoló, amikor meglátta a beton minőségét, mind a 30 négyzetmétert feltörette és újrabetonozta, ezzel nem kis plusz ráfordításba verve minket, hiszen egy ilyen esetben teljesen reménytelen, hogy a fővállalkozón behajtsuk a költségeinket. Na, mindegy, jövőre erre már nem emlékszünk és a terasz viszont még évtizedekig megszépíti az életünket :)

Szóval ezen a teraszon játszott Pindi szeptembertől egy pokrócra kicsapva, körülvéve a játékaival és a cicákkal.

Szeptemberre teljes profizmussal átfordult, most már nem kellettek extrém ingerek hozzá. A fordulászás egyfajta közlekedéssé fejlődött a következő hónapra.

Baba a kádban

Már augusztusban elkezdtünk próbálkozni a lenti nagy kádban történő fürdéssel. A védőnő tanácsára jó technikának bizonyult, hogy a hálószobába felvittük vödörrel a fürdetővizet és ott történt a fürdés, öltözés. Mivel a fürdőszobánk lent van, így megkíméltük Mirkit a vizesen, pucéran hurcolászástól. A B opció az lett volna, hogy a fürdőben alakítunk ki öltözősarkot, de szerintünk az ott nemigen fért volna el. Szóval szeptemberre a papa általi fürdetést felváltotta a mamával közös kádfürdő, amit Mirkó nagyon szeret.

Mirkó eszik!!!

Mirkó tegnap - szeptember elsején - betöltve ötödik hónapját hivatalosan is elkezdett barátkozni az anyatejen túli élelmiszerekkel. Kezdetben almalevet, majd pürésített almát kap. Íme egy videó az első próbálkozásról. Nagyon tetszett neki :)




Itt pedig néhány nappal később az első almapüré.

Nyár végére

Augusztusban elkezdtünk járni babatornára is, amit Pindi nagyon kedvelt. Akkor kezdett éppen átfordulgatni, amit nagyon erősen inspirált a babatársaság. Amint megérkeztünk és lefektettem hanyatt a szőnyegre, azonnal fordult, hogy jobban láthassa a játszópajtásokat.















A tornaórát egy tárnoki babával otthon lévő gyógypedagógus tartja, nem mellesleg ingyen innen 5 percre. Jópofa volt találkozni a "kollégákkal", bár egy kicsit furcsa volt megélni, hogy a nagy gyermekcsapatban Mirkó csak egy a többi gyerek között, nem pedig mindenki szeme fénye :) Dehát a közösség márcsak így működik. Annak ellenére, hogy tündérien produkálta magát. Mostanában nem nagyon járunk, pedig most már külön tartanak félórás foglalkozást a kicsiknek, de vagy elalusszuk a tízórást kezdést, vagy náthásak vagyunk...

Augusztus végén a Városligetbe kirándultunk, ahol Petykóval futhattunk össze, míg a mamák sörözgettek a Kertemben.














Augusztusra már nagyon ügyesen tudott fogni. A kezdeti bizonytalan kalimpálás a belógatós játékokért komplex krav maga koreográfiává fejlődött, amint ez lent is látható. Az első felvétel 06.22-én készült, még nem volt három hónapos.





Ez a másik pedig két hónap elteltével :)